Régészeti Múzeum, Padova (Museo Archeologico)
A Padovai Régészeti Múzeum az ősvenét kori leletekkel indítja bemutatását. Az első teremben számos ősvenét síroszlopot, temetkezési tárgyat láthatunk, melyek zömmel Padova területéről származnak. A szögletes, jobbára mészkőből készült kőlapok magas rangú személyek sírfalát díszítették, az i.e. I. századtól korunk VI. századáig. A tárolók olyan sírrészletek maradványait őrzik, melyek szintén Padova területéről származnak.
A sírokban talált leletek sokféle anyagból készültek, főleg bronzból és agyagból, de nem ritka köztük az arany vagy borostyánkő ékszer sem. Érdekesség az egyik kereten látható ősvenét írásjelek. Néhány tárlóban szimbolikus vagy fogadalmi tárgyakat láthatunk, melyek az ősvenét lakosság vallási életéről nyújtanak felvilágosítást. A kultikus tárgyak közül a legtöbb a San Pietro Montagnonból, a jelenlegi Montegrottóból származik, ahol a legrégebbi ősvenét szentélyt tárták fel.
A Padovai Régészeti Múzeum második termében etruszk leletek, valamint a Olaszország területén feltárt más ősvenét bronzszobrok láthatók, az i.e. II. századtól korunk VI. századáig.
A harmadik teremben olyan különlegességek állnak, mint például az 1924-ben talált mellszobor, mely Silenot ábrázolja.
Ez után több teremben sorakoznak a római kori kőleletek. Itt márványból vagy mészkőből faragott szobrokban, képmásokban és domborművekben gyönyörködhetünk, de a különféle kör alaprajzú, azaz henger alakú oltárok, a különféle sírkövek, szarkofágok, oszloptalapzatok meg oszlopfők és más építészeti töredékek is itt sorakoznak.
A legnagyobb teremben a különböző középületekből vagy magánházakból származó mozaikpadló részletek láthatók, majd a kora kereszténykor első három századából származó temetkezési oltármaradványok.
A Padovai Régészeti Múzeumban külön termet szenteltek a Tempietti dei Volumnii gyűjteménynek. Ez után következnek az egyiptomi leletek, melyek jobbára magángyűjteményekből származnak, elsősorban a híres egyiptológus, Giovanni Battista Belzoni gyűjteményéből, sok tárgyat azonban vásárolt a Régészeti Múzeum. Jelentős kincs a Karnakból származó Oroszlánfejű istennő, Sekmet szobra meg az emberszabású Meres-Imen múmia ládája, valamint néhány perzsakori arámi nyelven írt papirusz, köztük Horusz halottas könyvével.
A Padovai Régészeti Múzeum következő termeiben az etruszk edények kaptak helyet. A gyűjtemény Cerveteri öt sírmellékletéből származik. De láthatunk itt görög kerámiát is, amik főleg magángyűjteményekből valók.
A Régészeti Múzeum őskereszténykori leletei közt megtaláljuk bizonyos Euterio kőbe vésett szövegét, mely szerint a IV. században kereszténynek vallotta magát.
Mindezen végighaladva a kolostorudvarban fejeződik be a Régészeti Múzeum anyaga, ahol a Padovai ásatások során előkerült kőemlékek tekinthetők meg.