Hadrianus Mauzóleuma, az Angyalvár (Castel Sant'Angelo)
A Mausoleo di Adriano, vagyis Hadrianus Mauzóleuma Róma egyik fontos épÃtészeti érdekessége, melyet az egykori Pons Helios, ma Ponte San'Angelo, vagyis az AngyalhÃd köt össze Róma központjával.
A mauzóleumok általában monumentális épÃtmények, melyek föld feletti részét szobrokkal és különféle dÃszÃtÅ‘elemekkel ékesÃtenek, a felszÃn alatt pedig mélyedéseket képeznek ki bennük, a sÃroknak. Az elnevezés Mausolos, Karia királyától származik, aki Halikarnaszban épÃtészetileg és művészileg olyan szép kivitelezésű sÃrboltot épÃttetett magának, hogy az ókori világ hét csodája egyikének számÃtott.
A rómaiak általában ház vagy templom formájú mauzóleumot épÃtettek, s a kör alaprajzú volt az elterjedtebb forma, melyeknél középen emelkedett a tumulus, az ókori sÃrdomb.
Ilyen kerek alaprajzú a 130-ban, az Augustus kori monumentális sÃremlékek mintájára épült Hadrianus Muzóleuma  is, melyet a császár a maga és a családja számára épÃttetett, az egykori Horti Domitia, azaz Domitianus kertjei területére. Az épÃtési munkálatokat Antonius Pius fejeztette be.
Hadrianus arról nevezetes, hogy a hódÃtó háborúk helyett, inkább a Római Birodalom fejlÅ‘désére, a békés életre helyezte a hangsúlyt és sokat tett a provinciák gazdasági helyzetének a javÃtásáért. Hadrianusnak köszönhetÅ‘ a császári hivatalrendszer tökéletesÃtése és jó néhány gyönyörű épület nem csak Rómában, hanem a Birodalom többi városában is.
A Maosoleo di Adriano, azaz Hadrianus Mauzóleuma, a későbbi korokban nyerte a Castel Sant'Angelo, vagyis az Angyalvár nevet, amikor már börtönként működött és az épület csúcsára egy angyal-szobor került, a császár alakja helyett.
Az Angyalvárban egykor olyan hÃres személyiségek raboskodtak mint Giordano Bruno (1548- 1600), a nagy itáliai filozófus, akit a San Domenico Maggiore dominikánus rend szerzeteseként eretnekséggel vádoltak, ezért száműzte magát s Genovában, Toulousban, majd Párizsban, Londonban s néhány germán városban is élt, de mert a Toulous-i és az Oxfordi Egyetemen tartott elÅ‘adásaiban bÃrálta a skolasztikus filozófiát és Arisztotelészt, ellentétbe került a hivatalos doktrÃnák egyes képviselÅ‘ivel, mind katolikus, mind protestáns és anglikánus körökben, visszatért Itáliába, Velencébe, ahol beperelték eretnekség miatt. Perét Velencében kezdték, de Rómában ért véget: máglyahalálra Ãtélték. Az Ãtéletet végre is hajtották, Rómában, az 1600. esztendÅ‘ben.
De itt, az Angyalvárban raboskodott a hÃrhedt kalandor is, Cagliostro.
Jelenleg az épületben múzeum működik, melyben freskók és a vár épÃtésével kapcsolatos dokumentumok láthatók, valamint antik kincsesládák, amikben veszély esetén egykor állÃtólag a pápák menekÃtették Vatikán fÅ‘ értékeit, mikor az Angyalvár föld alatti folyosóval kapcsolódott Vatikánhoz.
A kiállÃtási termeken kÃvül megtekinthetÅ‘ a pápai lakosztály és a rabok cellái is.
Az Angyalvár környékén levő épületek közül figyelemre méltó a közelben álló Casa dei Mutilati, vagyis a Rokkantak Háza és a Palazzo di Giustizia, az Igazságügyi Palota.