A Szent Péter-bazilika felépÃtese
Maga az épület reneszánsz és a barokk harmonikus egysége. Valamennyi kincse aligha vehető számba egyetlen alkalommal, de a figyelmes látogató észre veszi a legfontosabbakat:
ElÅ‘l, a központi hajó két oldalán az egy-egy puttó által tartott szenteltvÃz-tartó a XVIII. századból való. Jobbra, a IV. pillérnél Szent Péter bronz ülÅ‘szobra a XIII. században készült.
A szobrok közül az egyik legismertebb Michelangelo Pieta c. szobra, mely a róla elnevezett kápolnában a Capella della Pieta-ban áll. A művész 24 éves volt mikor a Könyörület megrázó jelenetét márványba véste: Szűz Anya az ölében tartja a keresztről levett, halott gyermekét, Krisztust.
A Capella di San Sebastiano a benne lévÅ‘ Domenichino mozaikjáról nyert nevet, mely Szent Sebestyén mártÃromságát ábrázolja.
Bernini művészien kidolgozott arany szentségtartóját Å‘rzÅ‘Â kápolna is a benne lévÅ‘ kincsrÅ‘l lett elnevezve: Capelle del SS. Sacramento, melyet Borromini rácsa dÃszit.
A Capella Gregoriana oltárát különösen szép Madonnát ábrázoló freskó dÃszÃti. A kápolnát Michelangelo tervezte és Della Porta ékesÃtette fel, a cinquocento-ban.
A jobboldali kereszthajó XIII. Kelemen pápa siremléke, Rezzonico művel látható, útban a Szent Mihály kápolna felé. Itt, a Capella di San Micheleben Reni Szent Mihályt ábrázoló festményének a mozaikváltozata látható.
A baloldali kereszthajó három oltáráról hÃres: a mozaik képek Szent József, A hitetlen Szent tamás és Szent Péter keresztre feszÃtése cÃmet viselik.
A Szent Péter-bazilika apszisában áll Bernini műve, a pápai trónus, a Cattedra di San Pietro. A pompás barokk alkotás magába foglalja az egykori fatrónust, melyet a legenda szerint maga Szent Péter is használt.
Az apszis oldalaiban kaptak helyet a pápai sÃrok: VIII. Orbán pápa sÃremléke Bernini műve, III. Pál pápa Della Porta munkáját dicséri. 
A Szent Péter-bazilika kupolája a legnagyobb ilyenszerű épitmény. A 120 m magas kupolát 4 pillér tartja. Bernini a pillérek fülkéibe 4 nagyméretű szobrot helyezett el: Szt. Helena, Szt. Veronika, Szt. Longhinus és Szt. András.
A kupola alatt Bernini hÃres remekműve a bronz baldachin áll.
A Capella della Colonna márványoltára Szt. Leó és Attila találkozását örökÃti meg. Itt van VII. Sándor pápa - Chigi - sÃremléke, Bernini és tanÃtványai alkotása.
A baloldali kereszthajó után következik a Capella Clementina. Az átjáróban VIII. Pius pápa sÃremléke kapott helyet. A Della Porta által befejezett kápolna Å‘rzi VI. Pius Pápa sÃrját, mely Thorvaldsen alkotása.
Capella del Coro: a jobboldali átjáróban van XI. Leó pápa, Algardi által készÃtett sÃremléke. A XIV. században gyönyörű stukkókkal dÃszÃtett kápolna VIII. Ince pápa - Cybo - sÃremlékének adott helyet.
A Capella della Prezentazione, azaz Krisztus bemutatása a templomban nevű kápolna a Battisterio-hoz vezetÅ‘ átjáróban van. Itt található Canova hÃres alkotása, az utolsó Stuartoknak készült sÃremlék.
A Battisterio, vagyis a keresztelő kápolna fő érdekessége az antik szarkofág fedeléből készült keresztelő medence.
A sekrestye Marchionni műve. Az 1776-84 között épült sekrestye helyén eredetileg zarándokház állt, melyet Szent István, magyar király alapÃtott. Ezt a külsÅ‘ falon egy emléktábla is jelzi.
A kincstár a Battisterio-ból nyÃlik. A Szent Péter-bazilika kincstára nagyjából a hÃvek több évszázadon át ide hozott adományaiból gyűlt össze. Érdekesség a IV. századból való szarkofág, a VI. századból való gyöngyberakásos vatikáni kereszt, a Crux Vaticana és a IX. Sixtus pápa - Della Rovere - bronzból készült sÃremléke, Pollaiolo alkotása.
A Grotte Vaticane, vagyis a barlangtemplom Å‘skeresztény kori szarkofágot Å‘riz. Egykor több pápát is ide temettek. A GrotteVaticane két részbÅ‘l áll: a Grotte Nuove, vagyis új barlangtemplom a Szent Péter kápolnával és a Szent Pál kápolnával, meg a Grotte Vecchie, vagyis a régi barlangtemplom. MindkettÅ‘ bejárata a Largo Braschi felÅ‘l nyÃlik.
A Grotte Vechie-ben, az ókeresztény szarkofágok szentélyében, 1980 október 8-án II. János Pál pápa magyar kápolnát avatott. A kápolnát a Boldogságos Szent Szűznek, a magyarok Nagyasszonyának és Magyarország patrónusának ajánlották, mert egykor Szent István, az első katolikus magyar király is a Boldogságos Szűznek ajánlotta országát és koronáját.