Padova, a Piazza dei Signoria körüli épületek

Loggia della Gran Guardia, Capitanio palota és Óratorony, S. Clemente templom

Padova hatalmi központja a Piazza dei Signoria, melyet a teret díszítő S. Marco szobor, vagyis a Szent Márk oroszlánja néven ismert, római oszlopra helyezett szárnyas oroszlán is érzékeltet. A Piazza dei Signoria déli részén áll a XV. században épült lombárd épület, a Loggia del Consiglio vagy Loggia della Gran Guardia. A legfelsőbb városi hatóságoknak helyet adó Loggia della Gran Guardia építését 1501-ben kezdték, Annibale Maggi da Bassano tervei alapján.

Ezen át érünk a Piazza Capitaniatora, ahol a Capitanio palota áll. A carrarai királyi palotát alkotó két palota közül Padova ura, II. Giacomo 1345-1350 között ezt választotta székhelyéül, majd a velencei uralom idején Padova egyik velencei kormányzójának a székhelye volt, aztán a Cinquocento folyamán úgy változtattak rajta, hogy nyitott, bárki által megközelíthető hely legyen, s így a Piazza dei Signoria egyik részévé alakították. Ekkor, az 1500-as évek végéről való a jelenlegi homlokzat, melyhez 1532-ben felkérték Giovanni Maria Falconettot, hogy alkosson hozzá Óratoronyt.

A veronai művész munkáján felismerhetők Velence művészi törekvései: a régi kaput monumentális, csúcsíves klasszikus stílű diadalívvel helyettesítette, melybe egy már 1437-ben elkészült mechanikus órát épített be, ami állítólag az első ilyenszerű megvalósítás Olaszországban. Bár létezik egy másolata is, az Óratorony kiváló alkotás, mely jelzi az időt, a hét napjait s a hónapokat, valamint a zodiákust és a holdfázisokat.

Az Óratorony árkádja alatt érünk be a kis belső udvarra, azaz a Piazzetta vagy Corte Capitaniatora. Ez már az egykori carrarai királyi palota belseje. Az egykori épületeggyüttes egyfajta vár volt, melyben Ubertino és II. Giacomo idején a palotán kívül magába foglalta a kúriát, a kancelláriát, a katonák szállás- és gyakorlóterét valamint az istállókat, de helyet kaptak a vendéglakosztályok és a kertek is.

A középkori épületből mára már csak Sala dei Giganti o degli Eroi, vagyis az Óriások vagy a Hősök terme áll. Tovább haladva elérjük a reneszánszkori Loggia del Capitaniot. A Loggiával szembeni palotában pedig az egyetem tanárképző kara működik. A főkapuhoz érve az Arco Vallarescón át érjük el az udvart, ahol jobbra, a XVII. századi lépcső vezet a Sala dei Giganti, vagyis az Óriások termébe.

A hatalmas terem jelenleg a Liviano, azaz a bölcsészkar része. A terem freskói híres, főleg római kori történelmi személyiségeket ábrázoltak. A festménysorozat alkoltóit a nagy költő, Francesco Petrarca ihlette, sajnos mára már csak Petrarca és Lombardo della Seta alakja látható. A többi ma is létező díszítés 1540-ből származik.