Róma
A Rómába készülÅ‘ európai műveltségű turista többé-kevésbé tud már valamit az olasz fÅ‘város történelmérÅ‘l, művészetérÅ‘l, világhÃrű épÃtészeti remekeirÅ‘l, műemlékeirÅ‘l, de a lehetÅ‘ség, hogy mindazt személyesen is megláthatja, legtöbbjét arra sarkallja, hogy rendszerezze erre vonatkozó ismereteit, nehogy a sok látnivaló közt elbizonytalanodjék.
Róma, Hellasz mellett, a nyugati kultúra bölcsÅ‘je. Ha egykor a görögök a szellemi élet, az irodalom, a képzÅ‘művészet, a filozófia terén alkottak jelentÅ‘sebbet, a nagyobb gyakorlati érzékkel bÃró, racionálisabb rómaiak inkább a társadalmi-politikai rend megszervezésére helyeztek hangsúlyt. Életszemléletük, mentalitásuk alkotásaikban is tükrözÅ‘dött: a görög művészeti alkotásokat a kifinomult, tiszta harmónia és szépség jellemezte, a rómaiak inkább a nagyság, a hatalom kifejezése, olykor épp a célszerűség érdekében teremtették meg a nem kevésbé szép alkotásaikat.
Ez tükrözÅ‘dik Róma épÃtészetében is: a hatalmas fórumok, az amfiteátrumok, diadalÃvek s a megannyi ókori emlék épp úgy elbűvöli a látogatót mint a reneszánsz bazilikák, a kutak, a paloták, az óriási parkok vagy a modern üzlet- és lakóházak.
Róma a majdnem három ezer éves történelme folyamán, még a császárok koránál kevésbé tündöklő időszakokban is, megőrizte nagyságát. A nagy Római Birodalom bukása után is Róma maradt a civilizáció legfőbb terjesztője. Róma, Szent Péter utódainak a székhelye, a kereszténység fővárosaként, a világ kulturális és szellemi központjává lett.
A reneszánsz idején, hála a kor művészetpártoló pápáinak, Róma visszanyerte az antik korból ismert kulturális és művészeti lendületét, mely a Szent Péter bazilika és a vatikáni paloták felépÃtésében öltött testet, ahol a minden idÅ‘k legnagyobb szintű műalkotásai új fénykort tetÅ‘ztek be. A nyugati civilizáció e mérhetetlenül gazdag művészeti kincsei az ember egyre nagyobbra törÅ‘ alkotóerejét, szépségigényét hirdetik.
Lehetetlen, hogy a látogató egyetlen vakáció alatt bejárja Rómát, melynek hosszú, dicsÅ‘séges múltja ott izzik minden régészeti romban, minden műemlékben, templomban, palotában. De aki képes kivonni magát a mindennapok szédÃtÅ‘ iramából, hogy összhangba kerülve a múlttal, igaz érdeklÅ‘déssel és megfelelÅ‘ áhÃtattal keresse fel a templomokat és múzeumokat, a hÃres tereket, kutakat és szebbnél-szebb parkokat, s a legalább részben megismert szépségek láttán saját tapasztalatai alapján értékelhesseaz "örök város" történelmét és kultúráját, azzal a felemelÅ‘ érzéssel térhet vissza megszokott világába, hogy büszke lehet, ha e nagyszerű világot megalkotó emberiségnek Å‘ is alkotó eleme.
- A Quirinale, a köztársasági elnök palotája
- A Barberini palota - Palazzo Barberini
- A Porta Piától Róma hÃres villasoráig
- A Trevi-kút - Fontana di Trevi
- Piazza di Spagna
- A Trinita dei Monti-templom és a Villa Medici
- Borghese Múzeum és Galéria - Museo e la Galleria Borghese
- Zoológiai Múzeum, Modern művészetek Galériája és a Nemzeti Múzeum
- A Via del Corso nevezetességei
- A piazza Colonna és környéke
- A Piazza del Popolo ás a S. Maria del Popolo-templom
- A Porta del Popolo
- A Minerva feletti Mária-templom - Chiesa di S. Maria sopra Minerva
- A Pantheon
- Navona-tér - Piazza Navona
- A Navona-tér környéke
- Jézus-templomától a Braschi-palotáig
- A Corso másik oldalán, a Magyar Kulturális Intézetig
- Trastevere
- Santa Maria in Trastevere-bazilika
- Hadrianus Mauzóleuma, az Angyalvár (Castel Sant'Angelo)
- Castel Gandolfo
- Tivoli - a Villa d'Este és Liszt Ferenc