A Colosszeum - Colosseo
A Flavius amfiteátruma, a Colosseum néven ismert épÃtészeti remekmű épÃtését 72-ben kezdték meg, Vespasianus kÃvánságára, majd fia, Titus fejezte be, 80-ban. Mikor elkészült, a császár 100 napos ünnepet rendelt el.
Az 50 ezer embert befogadó amfiteátrum bizonyára a közvetlen közelében álló gigantikus méretű Néró-szobor miatt kapta a Colosseum nevet. Az amfiteátrum kettÅ‘s szÃnházát jelent, a római ovális- vagy kör alakú szÃnházak ugyanis két ókori görög szÃnház félkör alakú játéktere összeillesztéseként tekinthetÅ‘.
A Colosseumban rendezett játékok, bár gyakran kegyetlenek volta, nagy népszerűségnek örvendtek. Annak idején többféle látnivalót rendeztek itt, a legnépszerűbbek a gladiátor-küzdelmek vagy a vadállatokkal való viadalok, de hÃresek voltak a hajócsaták, a naumachinák is, mely alkalmakkor, hála a sajátosan felépÃtett szerkezeteknek, mely a rómaiak kiváló technikai tudását és páratlan leleményességét dicséri, vizet engedtek az arénába. De igen kedveltek voltak a nagy, látványos szÃnielÅ‘adások is. Az utolsó korszakban az Å‘skeresztények mártÃrhalála szÃnterévé is vált a Colosseum épülete.
Napjainkban már igen megrongálódott állapotban látható a Colosseum, részben a természet viszontagságai és több földrengés miatt is, részben az emberi kapzsiság miatt. A századok során innen hordták el az anyagot más épÃtményekhez. FÅ‘leg a nemes márványt és más értékes dÃszÃtményeket raboltak el a Colosseumból.
Ezzel együtt, még jól látható az ókori épÃtmény négy emelete: az elsÅ‘ három szintet alul ión, középen dór, felül pedig korinthoszi féloszlopok dÃszÃtik. A legfelsÅ‘ szint zárt falsiját korinthoszi pillérek, a vakárkádok ékesÃtik, a pilaszter-közökben egy-egy ablakkal.
A bejárat a Colosseum legalsó árkádsorában van, ahonnan lépcsők vezetnek a nézőtér különböző szakaszaiba. A helyek a társadalmi rétegek szerint oszlottak meg: az első sorokban a császárnak és a Vesta-szüzeknek, a papságnak és az előkelőségeknek fenntartott helyektől, a társadalmi ranglétre minden fokán át a köznép soraiig, legfelül pedig a nők foglalhattak helyet.
Eredetileg az amfiteátrumot ügyes ernyÅ‘rendszerrel, az un. Velariummal látták el, hogy a Colosseum nézÅ‘terét megvédjék az idÅ‘járás viszontagságaitól. A falakon még ma is látható a vitorlavásznakat tartó árbocok rögzÃtési helye. Az aréna ma már nincs lefedve, igy jól látható az egész egykori föld alatti folyosórendszer. A különbözÅ‘ helyiségek, folyosók rendeltetésének a tisztázása még napjainkban is foglalkoztatja a kutatókat, de nagyjából elmondható, hogy innen irányÃtották a különbözÅ‘ játékokhoz szükséges bonyolult szerkezeteket, itt jutottak be a gladiátorok - a rendszerint erre kiképzett rabszolgák -, és itt engedték be a vadállatokat. A via dei Fori Imperiali végén, ahol egykor Néró kolosszális szobra alapköve állt, fennmaradt néhány mészkÅ‘lap.