Római Fórum - Foro Romano
Az Å‘si Róma fÅ‘tere - latinul Forum Romanum - a maga idején a város központját jelentette. a Egykor a Forum volt a város társadalmi életének a szÃntere. KedvezÅ‘ földrajzi fekvése miatt itt gyűltek össze a környezÅ‘ dombok lakói, hogy kicseréljék áruikat, majd üzletek, templomok épültek, mÃgnem kialakult a város központja, ahol nem csak a kereskedelmet bonyolÃtották le, de a társadalmi élet gondjait is itt oldották meg.
Fokozatosan bazilikák, templomok s különbözÅ‘ emlékművek övezték a terület. A terület eleinte egészségtelen, útjai szinte jártatlanok voltak és évekbe telt mÃg sikerült szabályozni az erre folyó vizeket. Az elsÅ‘ lecsapolási és szabályozási munkálatok Raequinius Priscus király nevéhez fűzÅ‘dnek, s feltételezik, hogy az Å‘ érdeme a nagy szennyvÃzcsatorna megépÃtése, a Cloaca Maxima.
A Forum Romanumon tartották a népgyűléseket és a szenátus üléseit, a választásokat, valamint a vallási ceremóniákat. Ez volt az igazságszolgáltatás központja is. Róma, nagyszerű gazdasági és politikai fejlÅ‘dése révén óriási befolyásra tett szert s a Fórum már nem bizonyult elégségesnek, ezért új fórumokat létesÃtettek, pl. a Fori Imperiali, azaz a császári fórumokat.
283-bam a Fórum tűzvész áldozatává lett. Diocletianus császár elrendelte a romok újjáépÃtését, de ez, sajnos, nem vetett véget a hanyatlásnak. A rombolás tovább tartott, különösen a barbárok támadásai miatt, de a rómaiak is innen hordták el az épÃtÅ‘anyagot, mind a magánházak, mind az erÅ‘dÃtmények felépÃtéséhez. Végül is, a terület legelÅ‘vé vált. Majd csak az 1700-as évektÅ‘l éledt némi érdeklÅ‘dés a romba dÅ‘lt műemlék-együttes iránt, melynek eredeti szépségérÅ‘l az ásatások során felszÃnre került részletek tanúskodnak. A régészeti kutatások napjainkban is folytatódnak.
Útban a Fórum felé
Napjainkban a a Piazza Veneziáról kiindulva a Viktor Emánuel emlékműtől balra a via del Fori Imperialén lehet eljutni, vagy a Campidoglioról a Clivus Capitolinus mentén.
Más útvonalat választva, elérhetÅ‘ a Consentes Dii csarnok, mely közvetlenül a Tabularium mellett áll. Egykor itt helyezték el Róma 12 legfontosabb istene szobrát, de ma már csak néhány oszlopmaradvány látható. A közelben áll a Domitianus által 81-ben emeltetett Vespasianus-templom, melynek egykori szépségérÅ‘l a fennmaradt 3 korinthoszi márványoszlop tanúskodik. Innen elérhetÅ‘ a Concordia-templom, azaz az Egyetértés temploma. Nevét onnan nyerte, mert felépÃtésével a patrÃciusok és a plebejusok közti ellenségeskedésnek akartak véget vetni.
A Concordia-templomot késÅ‘bb, i.e. 367-ben, Tiberius császár átépÃtette, de mára ebbÅ‘l is csak némi rom látszik már. EttÅ‘l nem messze áll az ácsok temploma, Szent József, azaz S. Giuseppe dei Falegnami 1598-ben épült temploma. Alatta van a hÃres Mamertinus-börtön. Ennek felsÅ‘ szintje a az i.e. II. századból származó Carcer Mamertius, az alsó pedig az i.e. III. században épült Carcer Tulliabum. A börtön az itt fogva tartott, illetve kivégzett nagy történelmi személyiségek miatt vált hÃressé, mint pl. a gall vezért, Vercingetorix és Numidia királya, Jugurtha. A legenda szerint Szent Pétert is itt vetették tömlöcbe, aki vizet fakasztott a börtön falából, hogy megkeresztelhesse a börtönÅ‘röket. Innen ered az épület másik neve, a San Pietro in Carcere. A szemközti oldalon két egymásra épült templom található. A föld alatti épület, a Chiesa di SS. Luca e Martina, a VI. században épült, Szt. Martina tiszteletére, a fölötte levÅ‘ pedig a XVIII. században Ez utóbbi mészkÅ‘-homlokzata Pietro da Cortona műve.